Ügyfél- és ügyletbiztonság

A 2007. évi LXIV. törvény a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében több törvényt módosított. A módosítások ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit 2008. január 1-étől kell alkalmazni és ugyanekkortól hatályos az 54/2007.(XII.21.) IRM rendelet is, amely a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzett személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzés részletes szabályait tartalmazza. Az ügyvédek operatív személyazonosítási és ellenőrzési tevékenységét szabályozza a fenti jogszabályok végrehajtására a Magyar Ügyvédi Kamara által alkotott 2/2007.(11.19.) sz. szabályzat is.

Az ügyfél-azonosítás során az ügyvéd ügyfelét a személyazonosító okmánnyal, a személyazonosító okmányt pedig a központi nyilvántartások adataival veti össze. Annak megelőzése a cél ezzel, hogy bárki áldozatául essen hamis okmányokkal fellépő szélhámosoknak, elkerülhetők illetve felderíthetők legyenek a terrorizmust finanszírozó vagy azt elősegítő ügyletek, megakadályozható legyen a pénzmosás, az ilyen jellegű ügyleteknek ügyvéd akaratlanul se legyen részese.

Irodánk rendelkezik az ehhez szükséges technikai felszereltséggel és a minősített elektronikus aláírás jogával (2001. évi XXXV. tv.), így
korlátozások nélkül jogosult és képes elvégezni az ingatlanügyletekkel és a cégeljárásokkal kapcsolatos okirat-szerkesztési, okirat-ellenjegyzési, aláírás-minta hitelesítési és letétkezelési feladatokat.

A személyazonosítási kötelezettség szigorítása és az okmányazonosítási (okmányellenőrzési) lehetőségek bővülése azokban az ügyekben érvényesül, amelyekben az ügyvéd okiratot szerkeszt és ellenjegyez, illetve pénzt, más értéktárgyat letétbe vesz és kezel. Ezek legjellemzőbben azok az ügyletek, melyeknek tárgya ingatlan tulajdon- és haszonélvezeti joga, a használat joga, a telki szolgalmi jog, az ingatlanra vonatkozó vételi jog, jelzálogjog, a cégalapítás és cégbeli adatváltozás, aláírás-minta hitelesítése, gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele és eladása.

Az okmányellenőrzés elvégzése az ügyvéd belátásától függ, ám csak akkor végezhető el, ha ehhez az ügyfél hozzájárult.

Hozzájárulás nélkül is elvégezhető azonban az okmányellenőrzés, ha az ügyvéd a személyazonosítás során szokatlan körülményt észlel és/vagy kétség merül fel a korábban kapott ügyfél-azonosító adatok valódisága vagy megfelelőségét illetően.

A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 2001. évi LXXXIII. törvény alkalmazása esetén az okmány-ellenőrzés elvégzése kötelező és nem függhet az ügyfél hozzájárulásától.

Az ellenőrzés során az ügyvéd elektronikus úton megkeresi a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és lekéri – és összeveti az ügyfél személyazonosító és lakcímet igazoló okmányával – a központi nyilvántartás alább felsorolt adatait:

– a személyazonosító és lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásárnak, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának és megkerülésének ténye;

– az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, megtalálásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatai, továbbá a figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatok, valamint az úti okmány érvényességi ideje;

– a járművezetői engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására megkerülésére, valamint a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatok;

– a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány száma, típusa, érvényessége, meghosszabbításának időtartama, EGT-polgárok és családtagjaik elveszettként bejelentett úti okmányának illetve személyazonosító okmányának típusa és száma, a bejelentés időpontja, a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;

– a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

– harmadik országbeli állampolgár elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány típusa és azonosító adatai, a bejelentés időpontja.

Hozzájárulás esetén ellenőrizhető adatok a fentieken kívül: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, hontalanság; menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT-állampolgár jogállása, lakcím, arcképmás, aláírás, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet neve, rövidített neve, székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe, cégjegyzékszáma vagy egyéb nyilvántartási száma.

Az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést okirat szerkesztéséhez a következő esetekben:

– ha tudomása szerint az okirat jogszabálysértő célra vagy jogszabály megkerülésére irányul;

– ha a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot;

– ha a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy az ellenőrzés során az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva;

– ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, illetve valamely más aggályos körülményt észlel. Az okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni, ha a fél a személyazonosításra szolgáló okmány érvényességének ellenőrzéséhez nem ad hozzájárulást.