Az ügyvédet az elképzelhető legszigorúbb, legkomolyabb titoktartási kötelezettség terheli.
Bizonyára sokan olvasták-hallották, hogy 2012 márciusában olyan szabályozás látott napvilágot, amely az ügyvédi eskü szövegéből kivette a titoktartási kötelezettségre vonatkozó részt.
Hangsúlyoznom kell: ez fikarcnyit sem változtat azon, hogy a titoktartási kötelesség ma is az elképzelhető legszigorúbb kötelem. Nem csak azért, mert az ügyvédi törvény és az ügyvédi etikai kódex továbbra is tartalmazza; nem is azért, mert én nem az új, hanem a régi szöveggel esküdtem. Hanem azért, mert a titoktartás e hivatás legalapvetőbb elemi szabálya.
Hiszen az ügyvédnek ahhoz, hogy eredményesen láthassa el ügyfele képviseletét, ismernie kell a rábízott üggyel kapcsolatos valamennyi olyan adatot, tényt, amely az ügyfél érdekeinek védelme érdekében akár csak cseppet is releváns. Ez azonban mind-mind ügyvédi titok.
Az ügyvédi titokként kezelendő adatok köre – az ügyvédi tevékenység sokrétűségéből adódóan – nehezen behatárolható. Ez az oka annak is, hogy erre nézve az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettséget megállapító, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény sem tartalmaz iránymutatást. A törvény a titoktartási kötelezettség körében csak arról rendelkezik, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titokkör elemeinek taxatív felsorolása a gyakorlatban lehetetlen, hiszen az egyaránt felölelheti a megbízó személyes adatait, üzleti titkait (üzleti kapcsolatait, vállalkozása jövedelmi viszonyait, pénzügyi helyzetét), nem ritkán a bank- vagy adótitok körébe tartozó adatokat (pénzforgalmi mozgások, bankszámla követelések, az adó-, és járulékfizetés vagy bevallási kötelezettség adatait), családjogi, orvosi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél – adott esetben az ellenérdekű fél – családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó tényeket, és még rengeteg mást.
Az ügyfelet olyan bizalmi viszony fűzi jogi képviselőjéhez, melynek alapján ő joggal várja el, hogy az ügyvéddel közölt adatai bizalmas kezelésben részesüljenek.
Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége kiterjed tehát minden olyan intézkedésre is, amely ahhoz szükséges, hogy a tudomására jutott adat illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség tehát nem csak „hallgatási kötelezettségét” jelenti, hanem vonatkozik az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat tartalmazó, általa szerkesztett vagy rendelkezésére bocsátott bármilyen (rendszerint elektronikus vagy papíralapú) adathordozók kezelésére is. Utóbbi azonban – az ügyvéd szellemi tulajdonának védelmében – kölcsönös titoktartási kötelezettséggel jár, vagyis az ügyfélre nézve is jelentős korlátokat szab annak használatára. Ennek pontos szabályozása a konkrét ügyvédi megbízási szerződésekben történik meg.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség független az ügyvédi megbízástól. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség az első ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik, s fennáll akkor is, ha nem jön létre megbízás. Ennek tehát nem feltétele, hogy az ügyfél az ügyvédnek tényleges, formális megbízást adjon. Elegendő az is, ha az ügyfél tanácsadásért keresi fel az ügyvédet és ez a kapcsolat további együttműködés nélkül zárul. Az ügyvédi titoktartási kötelezettség ügyvédi megbízási szerződéstől való függetlensége érvényes annak megszűnésére is. Az ügyvéd a rábízott titkot az után is köteles megőrizni, hogy megbízását teljesítette, vagy a megbízási szerződés akár az ügyfél, akár az ügyvéd részéről felmondásra került.
Az ügyvédi titoktartás az ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat az ügyvéd tevékenységét vizsgáló hatóságok előtt is védi. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédnél végzett hatósági vizsgálat (pl. nyomozóhatósági házkutatás, adóellenőrzés) során a hatóság nem jogosult ezen adatokat megismerni, sőt az ügyvédnek kifejezett kötelessége az ügyvédi titok hatóságok előtti védelme.
Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a titokgazda, vagyis a megbízó, annak jogutódja, vagy a megbízó törvényes képviselője adhat felmentést.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak az ügyvédet személyesen terheli, hanem kiterjed az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottaira (alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek, ügyviteli alkalmazottak), az ügyvédi szervekre, ezek tisztviselőire és alkalmazottaira is.
Az ügyvéd a rábízott titok megtartásáért felelősséggel tartozik. A titoksértő ügyvéddel szemben az illetékes ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A kamara fegyelmi tanácsa, ha az ügyvéd felelősségét megállapítja, vele szemben fegyelmi büntetést alkalmaz, ami lehet pénzbüntetés, de súlyosabb esetben a kamarából való kizárás is. Az ügyvédet a szakmai szervezettel szembeni etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli. Ez azt jelenti, hogy a titoktartási kötelezettségét megszegő ügyvédtől a polgári jog általános szabályai szerint vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető. Az ügyvéd felelősségének harmadik eleme a büntetőjogi felelősség. A Büntető Törvénykönyv az ügyvédi titoksértést nem kezeli önálló tényállásként ezért, az ügyvéddel szemben is a mindenkire irányadó szabályok alkalmazandók, bár nem kétséges, hogy az ügyvéd az átlagemberhez képest szigorúbb elbírálásra számíthat.